Kálcium-karbonát

Kálcium-karbonátA kalcium-karbonát lúgos, vízben alapvetően oldhatatlan, de sósavban oldódik. Ez az egyik leggyakoribb anyag a Földön. Aragonitban, kalcitban, krétában, mészkőben, márványban, travertinben és más kőzetekben található. Egyes állati csontok vagy kagylók fő alkotóeleme is. A kalcium-karbonát szintén fontos építőanyag, és számos ipari felhasználásra alkalmas.

Fizikai tulajdonságok

Fehér finom kristályos por, íztelen és szagtalan. Két formája van: amorf és kristályos. A kristálytípus ortorombikus kristályrendszerre és hexagonális kristályrendszerre osztható (a vízmentes kalcium-karbonát színtelen ortorombikus kristály, a hexahidrát kalcium-karbonát színtelen monoklin kristály), amely oszlopos vagy rombos, sűrűsége 2,93 g/cm3. Olvadáspontja 1339 °C (bomlik 825-896,6 °C-on), olvadáspontja 1289 °C 10,7 MPa nyomáson. Alkoholban nehezen oldódik, ammónium-klorid oldatban oldódik, vízben szinte oldhatatlan.

Kémiai természet

1. Kálcium-karbonát825-896,6°C-on kalcium-oxidra és szén-dioxidra bomlik. (A CO ipari termelése):
2. A kalcium-karbonát felforr és feloldódik híg savakkal (például híg ecetsavval, híg sósavval, híg salétromsavval stb.). A reakció során szén-dioxid is szabadul fel, ami exoterm reakció. Például: reagáljon híg sósavval kalcium-klorid, víz és szén-dioxid (laboratóriumban előállított CO) előállítására:
3. Ha a CaCO3-mal kevert vizet feleslegben szén-dioxidba vezetjük, kalcium-hidrogén-karbonát oldat keletkezik. A kalcium-karbonát szénsavoldattal (esővízzel) reagál, és kalcium-hidrogén-karbonátot termel. Öntsön CO2-t a zavaros mészvízbe, és a csapadék eltűnik.
4. A vízmentes kalcium-karbonátot 1000 K-ra melegítik, hogy kalcittá alakuljon.